A természetfotózás rejtelmei

A „vértelen vadászatról”, vagyis a természetfotózás rejtelmeiről hallgattak meg egy előadást a Székhelyintézmény érdeklődő kollégistái.

Ma, amikor már egy okos telefonnal is készülhet díjnyertes fotó, és mindennapos tevékenység lett a fotózás, egy-egy jól sikerült kép esetén arról is érdemes beszélni, hogy az milyen módon, vagy épp milyen áron készült. Különösen igaz ez a természetfotókra, amelyek egy olyan világba engednek bepillantást, ahol mi emberek igazából csak vendégek vagyunk.

Egy jó kép soha nem érhet annyit, hogy az elkészítésével kárt okozzunk a természetben, ezért érdemes szem előtt tartani bizonyos szabályokat, és egy kicsit elmélyedni az etikus természetfotózásban. Természetesen a legetikusabb jelenlét, ha jól álcázzuk magunkat, és az állatok észre se vesznek minket, amelynek egyik legkézenfekvőbb módja, ha lesből fotózunk. De itt is sok dologra oda kell figyelni: hová rakhatunk egyáltalán lest, miként menjünk be és hagyjuk el azt.

Egy biztos, ha valaki belevág, egy új világ tárul fel előtte. Olyan dolgokat figyelhet meg a természetben, ami az emberek nagy részének örökre titok marad. Ha kudarc is ér minket közben, ne adjuk fel, mert ahogy mondani szokták, a jó természetfotóst onnan lehet megismerni, hogy jól tűri a sikertelenséget. Az elméleti tudás fontos, de a gyakorlat adja majd a legtöbb tapasztalatot. Ki kell járni a természetbe, mert nem a technika készíti a képet, hanem a fotós.

Dósa Gyula